Novemberben a sajtó még azt találgatta, vajon honnan koppintotta a művész az ötletet, ugyanis többen hasonlóságot véltek felfedezni a Peugeot 2012-ben bemutatott hangszerével.

Liszt két zongorát is szétvert egy este alatt

A különbség a valóságban óriási. A Peugeot-zongora egy dizájnmodell, ami azt jelenti, hogy egy amúgy kiváló minőségű Pleyel-zongorára ráadtak egy új ruhát. Majd’ minden zongoragyárnak van dizájnmodellje, hogy ennek mi az értelme, azt ne kérdezzék.

 

Amúgy a nagy múltú Pleyel cég, amely két évvel ezelőtt bezárta kapuit, híresen jó zongorákat készített. Ez a típus volt a kedvence Lisztnek és Chopinnek is. Egyébként Liszt maga is foglalkozott zongorafejlesztéssel.

Az általa írt darabokhoz az akkor elérhető zongorák nem voltak elég hangosak, számára tehát a hangerő volt az egyik legnagyobb probléma. Előfordult, hogy két zongorát is szétvert egy este alatt.

Mácsai János zenetörténész és zongoratechnikus így fogalmaz a Bogányi-zongora bemutatkozó füzetében:

„A 19. század végére kialakult az a zongora, amely a legnagyobb zárt teret is meg tudta tölteni hanggal, a romantikus zenekaroknak is méltó partnere lehetett, mechanikája elég érzékeny és gyors volt, hogy a virtuóz igényeket is kielégítse, és elég tartósnak bizonyult ahhoz, hogy kibírjon egy-egy koncertet elhangolódás nélkül. Amikor ezek megvalósultak, lényegében leállt a hangszer fejlődése”.

Bogányi egyéni hangzásideált akart megvalósítani

Ma a Steinway D-modelljei uralják a hangversenytermeket, az elmúlt közel száz évben uniformizálódott a zongorahangzás. Utoljára Paolo Fazioli volt az, aki a ’70-es években kifejlesztett egy másfajta hangzásideált szolgáló zongoratípust. 

Bogányit is egy másfajta hangzásideál megvalósítása mozgatta. Nem azért kezdett zongorafejlesztésbe, hogy lenyomja a Steinway-eket, Faziolikat, hiszen azoknál jobbat nem igazán lehet készíteni.

„A Steinway cégnek és a többinek is kiváló zongorái vannak, nem hiszem, hogy lehet jobbat csinálni azon az úton. Mi ezért más úton indultunk el – nyilatkozta a zongoraművész. – A kicsit futurisztikus forma nem puszta dizájn. A forma a hangot öleli körül, a hangzásnak van alárendelve. Egyrészt akusztikai, másrészt spirituális szempontból. A lábai hangvetőként működnek. A közönség felé tereli a hangot.”

A Bogányi-zongora énekel

Bogányi Gergely és konstruktőr csapata (Bolega Attila főkonstruktőr, Üveges Péter Attila főtervező, Cs. Nagy József zenetechnikus) az alapoktól kezdte újraépítette a zongorát.

„A mi zongoránk lelke, maga a rezonáns (soundboard) nem fából, hanem úgynevezett karbon-kompozitból, az űrtechnológiában is használt összetett anyagból készült. A fának sok előnye, de hátránya is van. Sérülékeny, változik, reagál minden külső behatásra. A kompozit nincs kitéve ilyen változásnak” – magyarázta Bogányi.

Így szól a csodazongora. Bogányi Debussy Suite Bergamasque-jából játszik.

„Geri abban volt zseniális, hogy el tudta mondani, milyen hangzást szeretne elérni. Én próbáltam megkeresni azokat a műszaki megoldásokat, ami ezt lehetővé teszi” – mondta Bolega Attila főkonstruktőr.

– A legtöbb zongora ütésszerű, kopogós hangzást produkál. Ami itt plusz, az a hangzás, a hangzás minősége. A Bogányi-zongora énekel, mert az energiát úgy viszi át a rendszeren keresztül a membránra, hogy közben megmaradnak a felhangok.”

Így szól a csodazongora. Bogányi Mozart Török indulóját játssza.

Nem lehet összekeverni egy Steinway-jel vagy egy Yamahával

Több mint ötven újítás található a zongora mechanikai részeiben. A zongorakészítés tradícióját követtük. Az alapkonstrukció ugyanaz, mint minden zongoránál, van ácsolat, öntvény, kalapács, húrok.

Legtöbb eleme hagyományos módon készült, de más a húrkiosztás. A mechanikát mi is a világ legjobb cégétől, a német Rennertől rendeltük, amely legyártotta számunkra a megfelelő, egyedi darabot.

A bemutatón részt vett Reisinger Károly zongoraszakértő, a New York-i Klavierhaus tulajdonosa, aki így nyilatkozott a hangszerről: „A Bogányi-zongorában az a nagyszerű, hogy megszületése pillanatában stílusa, egyedi hangja van, nem lehet összekeverni egy Steinway-jel vagy egy Yamahával vagy Faziolival.

Egyesíti magában a meleg, csengő hangot és a precíz tisztaságot. Ráadásul nem hangversenyzongora-méretű, mégis úgy szól, mintha az lenne. Sokkal több van benne, mint a többi, ekkora méretű zongorában. Mindent elkövetek, hogy felkerüljön a világ zongoratérképére.”

A 2012-ben bejegyzett, szendehelyi (Nógrád megyei) székhelyű Zengafons Kft. 126 millió forintot nyert a hangszer fejlesztésére az Európai Unió Gazdaságfejlesztés Operatív Programjának pályázatán. Az önrész biztosításához a vállalkozás további 60 millió forint támogatást kapott a Magyar Nemzeti Banktól. Komoróczki István, a Zengafon Kft. ügyvezetője a sajtótájékoztatón elmondta, hogy egyelőre nincs komoly érdeklődés a hangszer iránt, de még csak most kezdődött el a zongorát bemutató hangversenyek szervezése.

Komoróczki István elárulta, hogy a Bogányi-zongora egyedi ára körülbelül 200 ezer euró (csaknem 64 millió forint) lesz, de ez az ár egy nagyobb megrendelésnél persze csökkenhet. Hozzátette: fontosnak tartják a hangszer magyar szabadalmi védettségét, ezért a Bogányi-zongora már több országban - köztük Kínában és az Egyesült Államokban - szabadalmi oltalom alatt áll.

 

Forrás:http://www.origo.hu/kultura